Őszi MondoCon 2026. Október 17-18.
Videojátékot fejleszteni nem is olyan nehéz. Főleg hobbiszinten. Akár egyedül is. Inspiráló előadás játékfejlesztésről kezdőknek, haladóknak és azoknak is, akik még csak játszanak – a gondolattal.
leírás: Az idei utolsó előadásomban Japán és Kína után ezúttal Koreába kalauzolom el a hallgatóságot, pontosabban Csoma Mózes kutatását mutatom be nektek, amely egy magyar bombaszakértőről, Magyar Gáborról (nomen est omen) szól. A férfi az első világháborút követően vett részt a koreai függetlenségi harcokban, majd Kínában vegzálták a japánok, de már nem sikerült visszaköltöznie Magyarországra. Ezen kívül az előadásban kitérek a Koreai Kommunista Párt korai történetére és főbb alakjaira.
Ínycsiklandó tea vagy halálos méreg? Néha még az olyan teamesterek is hibázhatnak, mint Iroh bácsi. Ha érdekel a tea története és kulturális hatása, és szeretnéd megtudni, mi a közös a matchában, a bobában és a jázmin teában – akkor itt a helyed!
A mangákban és az animékben rengeteg hangutánzó szó jelenik meg, melyek hangokat, érzéseket vagy állapotot fejeznek ki, mint például a „dokidoki” vagy a „vakuvaku”. Ha megismerkedsz a japán hangutánzó szavakkal, lehet jobban meg tudod majd érteni a szereplők érzéseit és az egyes jelenetek hangulatát is✨
Az sem gond, ha még egyáltalán nem beszélsz japánul, velünk helyben elsajátíthatod az egyszerű japán szavakat! Az óra után pedig egy Japánnal kapcsolatos kvízversenyt is rendezünk, ahol a győztest remek ajándékkal fogjuk jutalmazni🎁
„Tudománnyal magyarázom az animét, animével tanítom a tudományt.”
Lehet egy animével kémiát tanítani? Felkeltheti egy sorozat valakinek az érdeklődését a természettudományok iránt? És használhatunk-e animés történeteket arra is, hogy pszichológiai, társadalmi vagy akár nevelési kérdésekről beszélgessünk?
Az anime a fiatalok számára ma már a popkultúra egyik természetes része – éppen ezért olyan közös nyelv is lehet, amelyen keresztül sokszor könnyebb közelebb hozni elsőre távolinak vagy bonyolultnak tűnő témákat. De hogyan lehet ezt jól csinálni, és hol találkozik egymással a rajongás, az oktatás és a tudományos ismeretterjesztés?
A beszélgetés során kutatók és edukációs tartalomkészítők mutatják be:
hogyan kapcsolódik össze a saját szakterületük az animék világával,
miként használhatók az animék a természettudományos érdeklődés és a tanulási motiváció felkeltésére,
milyen lehetőségeket kínálnak a történetek pszichológiai és nevelési témák feldolgozására,
miért lett ennyire meghatározó az online edukációs tartalomkészítés az elmúlt években,
és hogyan fogadja mindezt a tudományos közeg.
Ráadásul ezúttal nem maradunk az elméletnél: konkrét animés jeleneteket is előveszünk, és együtt nézzük meg, hogyan lehet ugyanazt a jelenetet tudományos vagy edukációs szemmel feldolgozni.
Mert az anime nemcsak téma lehet a tudomány számára – hanem eszköz is ahhoz, hogy közelebb hozzuk azt másokhoz.
A Star Trek a 60. évfordulóját ünnepli, a Star Wars premierje jövőre éri el az 50. évet. Gene Roddenberry sorozata, a Star Trek és annak folyamatos ismétlései a TV-ben megszerettették a sci-fi műfajt a közönséggel és nem várt rajongói tábor alakult ki. A TV nézők sci-fi szeretete alapozta meg később a Star Wars mozifilmes sikerét. Nem gondolnánk, de a Csillagok Háborúja mozis sikere adott a Star Treknek is új lendületet, a nagyvásznon is útjára indult az Enterprise csillaghajó. Azok, akik végig nézik a filmek stáblistáját, akár Star Trek, vagy Star Wars esetében, mindig találkozhatnak egy ismétlődő cégnévvel: Industrial Light and Magic, melynek mindkét univerzum köszönheti a trükkfelvételeit és George Lucas volt az alapítója. Az, hogy manapság is újabb generációk ismerhetik meg a Star Trek és Star Wars világát, J.J. Abrams-nek köszönhető, aki újraindította mindkét univerzumot. Az előadásban ezekről és a két univerzum más közös pontjairól lesz szó. Hosszú és eredményes életet! Az erő legyen valamennyiünkkel!
Mi történik, ha Maomao kíváncsiságát és különös tudományos módszereit a modern tudomány nagyítója alá tesszük?
Az Egy patikárius feljegyzései (Kusuriya no Hitorigoto) világa tele van mérgekkel, gyógynövényekkel, betegségekkel, diagnózisokkal és olyan „nyomozásokkal”, amelyek mögött nagyon is valós tudomány húzódik meg. De vajon mennyire állják meg a helyüket Maomao módszerei a modern gyógyszerészet, toxikológia és orvostudomány szemszögéből? Az előadásban a light novel és az anime néhány izgalmas esetét tudományos szemmel vesszük górcső alá: mi működhetne a valóságban, mi túlzás, és mi az, ami meglepően pontos. Szó lesz mérgekről, gyógyszerekről, emberi testről és arról is, hogyan lesz egy apró tünetből megfejtendő tudományos rejtély. Ha valaha azon kaptad magad egy epizód közben, hogy „Oké, de ez tényleg működne?”, akkor ezt az előadást neked találták ki.
Megjelenik egy manga Japánban, nem sokkal később pedig már ott lapul a kezedben, a saját könyvespolcodon. Elsőre pofonegyszerűnek tűnik az egész: valaki lefordítja, valaki bepötyögi a magyar szöveget a rajzok közé, mehet a nyomdába, és kész is… igaz?
Hát, nagyon nem.
A valóságban még a legkisebb kötet mögött is hónapok melója, ezer apró kompromisszum és egy egész csapat láthatatlan munkája áll.
De mit kezd a fordító a Japánból kapott nyers szöveggel? Miért kevés az, ha valaki „csak jól tud japánul”? Hogyan lesz az oldalt beborító hangeffektekből, a lefordíthatatlan szóviccekből és a fura kulturális utalásokból természetes magyar szöveg? És mi a fene történik azután, hogy a fordító beküldte az utolsó oldalt is?
Ezen a kerekasztalon az eredeti japán kötettől a nyomdafriss magyar kiadásig követjük végig egy manga teljes útját. A Fumax Kiadó csapatával benézünk a színfalak mögé, és kiszedjük belőlük a legizgalmasabb műhelytitkokat:
Ha kíváncsi vagy rá, hogyan válik egy japán mangából az a kész magyar kötet, amit végül a kezedben tartasz – és arra is, mennyi fejtörés, kompromisszum és humor rejtőzik minden egyes oldal mögött –, itt a helyed!
Ha tudod, mi az a slow burn, szenvedtél már egy second lead miatt, és pontosan tudod, hogy „csak még egy fejezet” sosem csak egy fejezet… akkor ezt az előadást ne hagyd ki!
BL WEBTOONOK: ahol a tekintetek veszélyesebbek, mint a plot twist-ek.
Honnan jöttek? Miért imádjuk őket? És miért tudunk 48 fejezeten keresztül várni arra az egyetlen csókra?
Találkozunk a MondoConon!
Gyere, beszéljünk BL-ről ítélkezés nélkül.
Az animék és mangák sosem arról voltak híresek, hogy óvatosan kerülgetnék a kényes témákat. De hol a határ a bátor történetmesélés és a sima hatásvadászat között? És mi történik akkor, ha a japán alkotók elképzelései teljesen szembemennek a nyugati közönség elvárásaival?
Az utóbbi időben egymást érték a kommentháborúk: A láncdohányos karakterektől hirtelen „menő” lesz rágyújtani? Hogyan mutathatunk be súlyos társadalmi tabukat és fogyatékossággal élő szereplőket? Szinte bármilyen érzékeny témához nyúl egy sorozat, a net népe pillanatok alatt két táborra szakad: az egyik oldal cenzúrát kiált, a másik pedig felháborodik a látottakon.
Az őszi animés kerekasztalon ennek szeretnénk kicsit a mélyére ásni:
Mikor lesz egy rossz szokás több egyszerű karakterjegynél, és válik káros mintává?
Hol válik el a valódi társadalmi érzékenyítés attól, amikor egy karaktert egyetlen tulajdonságára redukálnak?
Tényleg a Nyugat akarja ráerőltetni az elvárásait Japánra, vagy az alkotóknak is érdemes elgondolkodniuk azon, mit és hogyan mutatnak meg?
Egy pörgős, gondolatébresztő beszélgetéssel várunk benneteket, ahol az animés példák mellett azt is körbejárjuk, miért váltanak ki belőlünk ennyire erős reakciókat ezek az ábrázolások.
Ha kaptad már fel a fejed egy-egy jeleneten, hogy „ezt most tényleg így kellett bemutatni?”, akkor itt a helyed!