A mangákban és az animékben rengeteg hangutánzó szó jelenik meg, melyek hangokat, érzéseket vagy állapotot fejeznek ki, mint például a „dokidoki” vagy a „vakuvaku”. Ha megismerkedsz a japán hangutánzó szavakkal, lehet jobban meg tudod majd érteni a szereplők érzéseit és az egyes jelenetek hangulatát is✨
Az sem gond, ha még egyáltalán nem beszélsz japánul, velünk helyben elsajátíthatod az egyszerű japán szavakat! Az óra után pedig egy Japánnal kapcsolatos kvízversenyt is rendezünk, ahol a győztest remek ajándékkal fogjuk jutalmazni🎁
„Tudománnyal magyarázom az animét, animével tanítom a tudományt.”
Lehet egy animével kémiát tanítani? Felkeltheti egy sorozat valakinek az érdeklődését a természettudományok iránt? És használhatunk-e animés történeteket arra is, hogy pszichológiai, társadalmi vagy akár nevelési kérdésekről beszélgessünk?
Az anime a fiatalok számára ma már a popkultúra egyik természetes része – éppen ezért olyan közös nyelv is lehet, amelyen keresztül sokszor könnyebb közelebb hozni elsőre távolinak vagy bonyolultnak tűnő témákat. De hogyan lehet ezt jól csinálni, és hol találkozik egymással a rajongás, az oktatás és a tudományos ismeretterjesztés?
A beszélgetés során kutatók és edukációs tartalomkészítők mutatják be:
hogyan kapcsolódik össze a saját szakterületük az animék világával,
miként használhatók az animék a természettudományos érdeklődés és a tanulási motiváció felkeltésére,
milyen lehetőségeket kínálnak a történetek pszichológiai és nevelési témák feldolgozására,
miért lett ennyire meghatározó az online edukációs tartalomkészítés az elmúlt években,
és hogyan fogadja mindezt a tudományos közeg.
Ráadásul ezúttal nem maradunk az elméletnél: konkrét animés jeleneteket is előveszünk, és együtt nézzük meg, hogyan lehet ugyanazt a jelenetet tudományos vagy edukációs szemmel feldolgozni.
Mert az anime nemcsak téma lehet a tudomány számára – hanem eszköz is ahhoz, hogy közelebb hozzuk azt másokhoz.
Előadó: Barta András Levente (Bartusz), Németh Hanna (Hannamatek), Varga György (dottris) és Rin
A Star Trek a 60. évfordulóját ünnepli, a Star Wars premierje jövőre éri el az 50. évet. Gene Roddenberry sorozata, a Star Trek és annak folyamatos ismétlései a TV-ben megszerettették a sci-fi műfajt a közönséggel és nem várt rajongói tábor alakult ki. A TV nézők sci-fi szeretete alapozta meg később a Star Wars mozifilmes sikerét. Nem gondolnánk, de a Csillagok Háborúja mozis sikere adott a Star Treknek is új lendületet, a nagyvásznon is útjára indult az Enterprise csillaghajó. Azok, akik végig nézik a filmek stáblistáját, akár Star Trek, vagy Star Wars esetében, mindig találkozhatnak egy ismétlődő cégnévvel: Industrial Light and Magic, melynek mindkét univerzum köszönheti a trükkfelvételeit és George Lucas volt az alapítója. Az, hogy manapság is újabb generációk ismerhetik meg a Star Trek és Star Wars világát, J.J. Abrams-nek köszönhető, aki újraindította mindkét univerzumot. Az előadásban ezekről és a két univerzum más közös pontjairól lesz szó. Hosszú és eredményes életet! Az erő legyen valamennyiünkkel!
Mi történik, ha Maomao kíváncsiságát és különös tudományos módszereit a modern tudomány nagyítója alá tesszük?
Az Egy patikárius feljegyzései (Kusuriya no Hitorigoto) világa tele van mérgekkel, gyógynövényekkel, betegségekkel, diagnózisokkal és olyan „nyomozásokkal”, amelyek mögött nagyon is valós tudomány húzódik meg. De vajon mennyire állják meg a helyüket Maomao módszerei a modern gyógyszerészet, toxikológia és orvostudomány szemszögéből? Az előadásban a light novel és az anime néhány izgalmas esetét tudományos szemmel vesszük górcső alá: mi működhetne a valóságban, mi túlzás, és mi az, ami meglepően pontos. Szó lesz mérgekről, gyógyszerekről, emberi testről és arról is, hogyan lesz egy apró tünetből megfejtendő tudományos rejtély. Ha valaha azon kaptad magad egy epizód közben, hogy „Oké, de ez tényleg működne?”, akkor ezt az előadást neked találták ki.
Megjelenik egy manga Japánban, nem sokkal később pedig már ott lapul a kezedben, a saját könyvespolcodon. Elsőre pofonegyszerűnek tűnik az egész: valaki lefordítja, valaki bepötyögi a magyar szöveget a rajzok közé, mehet a nyomdába, és kész is… igaz?
Hát, nagyon nem.
A valóságban még a legkisebb kötet mögött is hónapok melója, ezer apró kompromisszum és egy egész csapat láthatatlan munkája áll.
De mit kezd a fordító a Japánból kapott nyers szöveggel? Miért kevés az, ha valaki „csak jól tud japánul”? Hogyan lesz az oldalt beborító hangeffektekből, a lefordíthatatlan szóviccekből és a fura kulturális utalásokból természetes magyar szöveg? És mi a fene történik azután, hogy a fordító beküldte az utolsó oldalt is?
Ezen a kerekasztalon az eredeti japán kötettől a nyomdafriss magyar kiadásig követjük végig egy manga teljes útját. A Fumax Kiadó csapatával benézünk a színfalak mögé, és kiszedjük belőlük a legizgalmasabb műhelytitkokat:
Hogyan varázsolsz be egy kétszer hosszabb magyar mondatot a parányi japán buborékba?
Ki a beíró, mit csinál a műszaki szerkesztő, és miért veszekszik mindkettővel a szerkesztő?
Milyen nyomdai bakiktól kap rohamot a műszaki szerkesztő a leadás előtti éjszakán?
És a legfontosabb: kié a végső szó, amikor a fordító, a szerkesztő és a beíró három teljesen eltérő dolgot akar?
Ha kíváncsi vagy rá, hogyan válik egy japán mangából az a kész magyar kötet, amit végül a kezedben tartasz – és arra is, mennyi fejtörés, kompromisszum és humor rejtőzik minden egyes oldal mögött –, itt a helyed!
Előadó: Seres Piroska Gizella, Viktor Orsolya, Benes Attila, Takács László és Rin
Ha tudod, mi az a slow burn, szenvedtél már egy second lead miatt, és pontosan tudod, hogy „csak még egy fejezet” sosem csak egy fejezet… akkor ezt az előadást ne hagyd ki!
BL WEBTOONOK: ahol a tekintetek veszélyesebbek, mint a plot twist-ek.
Honnan jöttek? Miért imádjuk őket? És miért tudunk 48 fejezeten keresztül várni arra az egyetlen csókra?
Az animék és mangák sosem arról voltak híresek, hogy óvatosan kerülgetnék a kényes témákat. De hol a határ a bátor történetmesélés és a sima hatásvadászat között? És mi történik akkor, ha a japán alkotók elképzelései teljesen szembemennek a nyugati közönség elvárásaival?
Az utóbbi időben egymást érték a kommentháborúk: A láncdohányos karakterektől hirtelen „menő” lesz rágyújtani? Hogyan mutathatunk be súlyos társadalmi tabukat és fogyatékossággal élő szereplőket? Szinte bármilyen érzékeny témához nyúl egy sorozat, a net népe pillanatok alatt két táborra szakad: az egyik oldal cenzúrát kiált, a másik pedig felháborodik a látottakon.
Az őszi animés kerekasztalon ennek szeretnénk kicsit a mélyére ásni:
Mikor lesz egy rossz szokás több egyszerű karakterjegynél, és válik káros mintává?
Hol válik el a valódi társadalmi érzékenyítés attól, amikor egy karaktert egyetlen tulajdonságára redukálnak?
Tényleg a Nyugat akarja ráerőltetni az elvárásait Japánra, vagy az alkotóknak is érdemes elgondolkodniuk azon, mit és hogyan mutatnak meg?
Egy pörgős, gondolatébresztő beszélgetéssel várunk benneteket, ahol az animés példák mellett azt is körbejárjuk, miért váltanak ki belőlünk ennyire erős reakciókat ezek az ábrázolások.
Ha kaptad már fel a fejed egy-egy jeleneten, hogy„ezt most tényleg így kellett bemutatni?”, akkor itt a helyed!
Előadó: Dóczi Attila – sokak Atis-senpai-ja (Animegyetem és Tanulom magam YT csatorna) , Hartyándi Mátyás (EPICLEVER YT csatorna, kutató/tanácsadó/tréner), Majláth Ákos (Vágatlan Verzió podcast, gyermekpszichológus)
Az Őszi MondoCon 2026 idén több okból is különleges eseménynek ígérkezik. Egyrészt, rögtön két nagykoncert is lesz a con kapcsán:
Ghibli klasszikus zenei koncert pénteken, Azumi Inouevel és lányával.
Whoya-Extended j-rock/pop koncert szombaton, a Jujutsu Kaisen opening énekesével. Erről bővebben itt olvashattok.
Mit érdemes tudni a Ghibli koncertről?
A koncertet a MondoCon hivatalos előeseményeként tekinthetitek meg október 16-án, pénteken, 17:30-as kezdéssel. Ez az egyetlen program a conon, ami külön belépőjegyes. Erről és a koncert részleteiről itt olvashattok. A koncerten Azumi Inoue és lánya, Yuyu lép színpadra, és olyan klasszikus Ghibli dalokat keltenek életre, amiket többek között a Totoro – A varázserdő titkában vagy éppen a Laputa – Az égi palotában hallhattatok korábban.
A pénteki Ghibli koncertre vehettek egyébként kombinált MondoCon belépőt is, ami érvényes a pénteki koncertre, plusz, a MondoCon mindkét napjára.
A koncertélmény azonban pénteken még nem ér véget.
Panel beszélgetés és mini koncert a con szombati napján
Szombaton délben, október 17-énAzumi és Yuyu visszatér a MondoCon nagyszínpadára! Egy rövid beszélgetést hallgathattok meg a legendás énekesnővel, akit annak idején maga Miyazaki Hayao választott ki, hogy hangjával életre keltse animéinek dalait.
A beszélgetés ráadásul egy kis minikoncerttel is kiegészül: Azumi elénekli a Totoro – A varázserdő titka felejthetetlen betétdalát, a „My Neighbor Totoro” (Tonari no Totoro) című dalt. Így azok is részesülhetnek a programból, akik a pénteki koncerten nem tudtak részt venni.
Ismerd meg a Ghibli legendás énekesnőjét, Azumi Inoue-t
Azumi Inoue eredetileg idolnak készült. Már 14 évesen eljutott egy meghallgatás döntőjéig, ám végül nem választották ki. Ő azonban nem mondott le az álmáról: 1983-ban énekesként debütált, a nagy áttörésre viszont még néhány évet várnia kellett.
Három évvel később megnyert egy meghallgatást, amely örökre megváltoztatta az életét. Maga Miyazaki Hayao választotta ki, így ő énekelhette el a Laputa – Az égi palota, majd később a Totoro – A varázserdő titka mára legendássá vált dalait. Ezzel a hangja generációk számára fonódott össze a Studio Ghibli világával.
Évtizedekkel később azonban egy váratlan esemény szakította félbe a pályafutását. 2023. augusztus 26-án, 40. jubileumi koncertjének napján, a főpróba alatt agyvérzést kapott. Mentővel szállították kórházba, ahol sürgősségi műtéten esett át, majd öt hónapos kórházi kezelés és hosszú rehabilitáció következett. Az agyvérzés következtében testének bal oldala lebénult.
Azumi azonban ezúttal sem adta fel. 2024 novemberében, kerekesszékben tért vissza a színpadra, immár lánya, Yuyu oldalán. Több mint egy évvel az agyvérzése után ismét közönség előtt énekelt, folytatva azt a pályát, amelynek legismertebb dalait ma már világszerte a Studio Ghibli klasszikusaiként ismerik.
Ghibli dalait itt hallgathatjátok meg online:
Yuyu, aki már gyerekként megtalálta a saját hangját
Yuyu édesanyjához hasonlóan maga is énekesnő, az idáig vezető út azonban számára sem volt könnyű. Mindössze hároméves volt, amikor leukémiát diagnosztizáltak nála, és fél évet töltött kórházban. A kezelések után teljesen felépült.
Később így emlékezett vissza erre az időszakra: „Háromévesen leukémiás lettem, de teljesen meggyógyultam, és megélhettem a 15. életévemet. Azt szeretném, ha azok, akik most betegséggel küzdenek, tudnák: vannak, akik felépülnek, és megvalósítják az álmaikat, ahogy én is.”
A zene már egészen kicsi korától az élete része volt. Ötévesen, még óvodásként énekelte el a „Nauszika-rekviemet” édesanyja Ghibli-dalokat tartalmazó albumán. Hatéves korában pedig egy saját készítésű demófelvétel nyomán debütált a japán közszolgálati televízió egyik népszerű zenei műsorában. A dal olyan jó fogadtatást kapott, hogy rendhagyó módon fél éven keresztül újra és újra műsorra tűzték.
Zenei pályafutása később is folytatódott: 2013-ban megjelent dala tíz hónap alatt 600 000 megtekintést ért el a YouTube-on.
Ma, 21 évesen már nemcsak édesanyja oldalán lép színpadra: saját rockzenekara, a MaguroNikan frontembere, miközben zeneakadémián tanul. Azumi 2024-es visszatérése óta pedig anya és lánya együtt is színpadra állnak – így a Ghibli-dalok története immár két generáción keresztül folytatódik.
A kazamaták (‘dungeons’) már a kezdetektől meghatározó elemei a szerepjátékos hobbinak, elég csak a világ legelső szerepjátékára, az 1974-ben kiadott Dungeons & Dragonsra, avagy Kazamaták és Sárkányokra gondolnunk. Annak ellenére vagy talán éppen azért, mert teljesen összefonódott a kazamata fogalma a hobbi kezdeteivel, számos félreértés és tévhit övezi ezt a kalandhelyszíntípust. Az előadás ezen tévhitek eloszlatására vállalkozik azáltal, hogy az 1970-es évektől kezdve áttekinti a „kazamatázó” játék sajátosságait, illetve sorra vesz jó néhányat a leghíresebb és legjobb kazamaták közül. Mindemellett példát kíván mutatni arra is, hogy miért és hogyan érdemes manapság kazamatákat használni a játékainkban.
Emlékszel még a gyerekkori, csipszes zacskókból előkerülő tazókra és a sulis szünetekben pörgő, hamis Yu-Gi-Oh! kártyacsatákra? Gery Fegan, Magyarország legnagyobb tematikus Yu-Gi-Oh! YouTube-csatornájának alapítója bevezet téged abba a világba, ahol egyetlen ritka kártyalap árából ma már akár egy jobb autót is vehetnél. Az előadás során megismerheted egy igazi Yu-Gi-Oh! otaku lenyűgöző gyűjteményét, és feltárulnak a hazai kompetitív mezőny kulisszatitkai és a külföldi rendezvények hangulata. Emellett fény derül arra is, hogyan ért el Magyarország globális szinten kiemelkedő sikereket a rajongói Yu-Gi-Oh! Real Life (élőszereplős) filmek és sorozatok készítésében. Ne hagyd ki ezt a nosztalgikus, mégis rendkívül aktuális időutazást, ahol a gyerekkori szenvedély felnőttként válik igazi sikersztorivá!
